Hi!

Nem tudom mennyire unjátok minden nap elolvasni, hogy hányszor keltem hozzá éjszaka, de azért mindig megírom:) Pedig igazából én is teljesen feleslegesnek tartom:) Szerintem csak akkor kéne szólnom, ha átaludtuk az éjszakát:) Írtam már, hogy az egyik volt osztálytársam az osztálytalálkozón azt mondta, hogy ő állítólag 3 éves koráig nem aludta át az éjszakákat?? Hát, annyit megírok mindenesetre, hogy felkelt többek közt reggel 6-kor is, akkor még nem kapott reggelit, aztán gyönyörűen aludt fél 8-ig, de akkor csak reggelit nyomtam a kezébe, nem akartam még kivenni, és vissza is aludt még ekkor is! És reggel 9-kor telefonra ébredtünk mindnyájan! :)) Ami tök jó, mert sokat aludtunk, viszont napközben sem tudtam időben lefektetni, és most este is fél 9 után aludt el:(

Délelőtt átmentünk anyuékhoz reggelizni, bár még senki nem volt otthon. Aztán szaladtunk vissza, mert nagyi hozzánk érkezett meg, mivel anyuéknál senki nem nyitott ajtót... Jól elkerültük egymást:) Mindegy, ez egy másik történet, itt most nem fejtem ki bővebben:) Bence nagyon örült a dédinek! Imádja, pedig igen ritkán találkoznak. És dédi hozott neki túrórudit is:) Maradtunk délig, utána mentünk Líviáékhoz, mert meg voltunk hívva ebédre. Nagyon finom ebéd volt, Bencének is nagyon ízlett, viszont furcsa dolgot művelt! Nagyija is meglepte ebéd után egy túrórudival, de nem kérte! Inkább a gyümölcsjoghurt kellett neki. Igen meg voltunk lepődve:) Aztán már mentünk is haza, mert Bencét fektetni akartam. Kicsit nyűgös volt napközben, pedig sokáig aludt, de mindenki az időjárásra fogta:) Én is mindig erre szoktam:) Végül csak 3/4 2-kor aludt el, és szépen aludt másfél órát. Tehát jó későn kelt:)

Ezalatt anyun kívül mindenki más is elaludt a családban (tuti az időjárás), úgyhogy mikor Bence felkelt, akkor elmentünk négyesben a kutyával sétálni. Bencének nem volt babakocsija, azt nem vittem át, úgyhogy gyalogtúra volt. Egész ügyesen ment (szaladt, mostanában nem megy) a járdán, nem akart úttestre menni. Ez persze csak annak volt köszönhető, hogy Lulu ment elöl, a gyerek meg izgatottan követte:)) Egy órát sétáltunk, azalatt persze többször kellett ölben is vinni, de anyuval megosztoztunk a 'terhen':) Talált szép nagy köveket, meg letört fűzfaágat, úgyhogy megint voltak érdekességek. Én meg rájöttem, hogy tényleg a 7. hónapban vagyok:) Olyan kis büszke voltam magamra, hogy milyen kis fitt kismama vagyok, hogy lenyomok itt több kilométert, aztán se a hasam nem keményedik be, se kifulladva nem vagyok, se semmi. Aztán rádöbbentem a szörnyű igazságra: rájöttem, hogy az ötven-x éves anyám a tizen-x kilós gyermekemmel a karján úgy lehagy, hogy nem győzök lépkedni utána:) Mert ugye ő a kutyára figyelt, ment utána Bencével a kezében, én meg csak az láttam, hogy én is megyek, de egyre hátrébb:)) Mert nem tudom tartani vele a lépést:) Én, a fitt:)) Ez kicsit mellbevágó élmény volt, de ez van:)

Aztán délután még voltak nagy hancúrozások, szaladgálások a házban, illetve próbálkoztunk a bilivel is. Az történt, hogy Bence ma nem kakilt egész nap. De egyszer ott úgy láttam, mintha nyomna. Úgyhogy gyorsan vetkőztetés, és rácsaptuk a bilire. Na, onnantól nem volt semmi. Csak küzdelem, hogy ő nem akar ott ülni. Cserébe 3 helyre odapisilt a nappaliba (bilibe soha semmi, amikor rátettük), illetve kakilás nélkül feküdt le ma. És nagyon-nagyon küzdött, hogy mi ne akarjuk már a bilire kényszeríteni őt, amikor ő rohangálni akar! Nehéz ügy.

Még az jutott eszembe, hogy Süvivel épp tegnap beszéltük, hogy én sem vagyok teljesen normális, mindenkinek megvannak a hülyeségei:) Bence ugye mindig a legkoszosabb kisdisznó odalent, minden móka meg van neki engedve, ami nem ön- és közveszélyes. Viszont anélkül nem mehet be az amúgy tiszta kádba, hogy előtte ne mossam jól ki (a pocsolyába belemehet persze), és ruha úgy nem kerül rá, hogy az nem volt szépen kivasalva mosás után:) He-he:)

Este nehezen aludt el, egy óráig küzdött(ünk), de szerencsére aránylag csendben próbálkozott, nem volt sírós, meg nyűgös közben. Holnap megint anyuéknál leszünk. És azért még azt is megírom, hogy Bence lassan egy hete betöltötte a 17-et (hónapban persze), csak elfelejtettem megint megírni:)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.