Medellin 2008.02.26. 21:42

Harapós nyúl

Hi!

Délelőtt mentem Bencusért és vittem tornázni. Tornán nem volt semmi különös kivételesen:) Torna után alvás, evés, majd lementünk sétálni, mert ugyebár gyönyörű idő volt! Most egész szépen elvolt a kocsiban, meg is lepődtem! Apa is jött velünk, meg benéztünk a játszótérre is. Volt kis hintázás, nagy vigyorral, meg kis mérleghintázás is, bár az nem nagyon érdekelte most. Utána a délután hátralévő részében nem volt hajlandó többet aludni! Vagyis fél órán keresztül próbáltam elaltatni, de utána kivettem, mert indulnunk kellett Líviáékhoz:) Mert ma meg ott alszik, mert nekünk ma is esti programunk volt:)

Bence ma már nem is télikabátot kapta sétáláshoz, hanem az őszit, és a sapi sem volt végig rajta, csak amikor ki volt véve a babakocsiból! Itthon meg egyszer nagyon csöndben játszadozott, meg is lepődtem, és kifigyeltem, hogy mi az a jó játék, ami így leköti: a cipőjét rágta...

Meg tudom, hogy ma volt valami, amit mindenképpen meg akartam írni, de itt ülök, és nem jut eszembe...:( Az tuti, hogy ma megint tipegett pár lépést, pedig hetek óta nem gyakorolja!

Volt ma egy nagyon mókás mozzanat is! Mármint neki mókás...:) Feküdt a hátán peluscsere után, és játszottunk. Vagyis én zabáltam meg minden irányból, és ehhez még a hátán kellett feküdnie, nem engedtem még le az ágyról játszani...:) Tehát, itt pockoltam épp a kis babámat, amikor megfogta az ujjamat és megharapta. Felsikkantottam. Ennek úgy megörült, hogy rötyögött egy kicsit, majd gyorsan megint belémharapott. Egy kicsit nagyobbat. Én ekkor egy kicsit nagyobbat sikkantottam. Ekkor már kacagott, és gyorsan még egy harapást elhelyezett szerencsétlen ujjamon. Ezt egy eddigieknél is nagyobb sikkantással jutalmaztam, Bence legnagyobb örömére, és ennek hangot is adott. Majd gyorsan kiszabadítottam az ujjamat a fogságból, akármilyen édes és boldog volt a kis csillagom:) Azért ilyen áron ne legyen még vidámabb...:)

Holnap meg megint anyuéknál alszik! És ma is aludni fogok! Ma 8 órát aludtam, és olyan bucira aludtam a fejem, hogy majd' meghaltam! Hogy aludtam én régebben 12 órákat?? :)

Pá!

Eszembe jutott, így mentés előtt, mit akartam írni! Konditerem! És még azt írtam, hogy nem történt semmi... Tehát, a helyszín az öltöző. Vagyunk mi, meg egy nő, aki készülődik a tükör előtt. Bence áll a padoknál, és bámulja a nőt. Le nem veszi a szemét róla, szája tátva. Nő épp krémezte az arcát, és utána kiment kezet mosni. Na, Bence padot elereszt, négykézlábra ereszkedik, és rohan utána! Ki az öltözőből! :) (Az öltözőbe 2 ajtó vezet - a 2 ajtó közt van a mosdó.) Úgyhogy ott a nő összeszedte és visszahozta:) Mondtam neki, hogy a gyerek úgy látszik követi:) De ő is odáig volt a kék szemekért, játszott is vele kicsit:) (Mármint nem a szemeivel...) Úgyhogy már megint hódít:)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bencekincsolevente.blog.hu/api/trackback/id/tr995518181

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása