Medellin 2007.11.04. 20:46

Egy nyugisabb nap

Hi!

Kezdem a szokásossal: pazar éjszakánk volt. Már éjféltől az ágyamban tanyázott, és kb. többet voltunk ébren, mint amennyit aludtunk... Főleg 3 körül nem találta a helyét. És ma is fél 8-ig ment csak a szunya a fél 6-os reggeli után. Fájt a hasa. Holnap megyek már mindenképp új tápszert iratni. De szerintem azért is volt rosszabb ez az éjszaka, mert nem kakilt már igazán tegnap délután, és minden a gyomrában volt. A leves, a tejes főzelék, meg minden. Amúgy semmi baja nem volt/lett a tejtől. Sőt, ma krumplifőzeléket kapott, szintén tejjel készítettet. Persze csak keveset evett!

De még a bevezetőhöz szeretnék írni pár sort gyorsan, mert félek, hogy sokan azt hiszitek, hogy milyen borzasztó lehet egy gyerekkel, hogy fél éve nem alszom! Szeretném mindenkiben tudatosítani, hogy el nem cserélném semmire ezeket az éjszakákat, meg a hosszú és fárasztó nappalokat! Ezeket meg kell élni! Soha vissza nem térő napok ezek! Amik gyönyörű emlékek lesznek, amiket lehet majd mesélni! Pl.: "Emlékszem, amikor még pici volt Bence, és éjszaka ott nyűglődött mellettem az ágyon, hol ide, hol oda mászott, hol ide, hol oda rakta a fejét, és ezzel szórakoztunk fél éjszaka! És milyen pici és édes volt még! És még velem aludt!" Vagy: "Emlékszem, amikor már tudott mászni, de járni még nem, akkor milyen kimerítő volt minden nap! Fél percre nem lehetett elmozdulni a közeléből:) És kúszott, mászott! És hol vigyorgott közben, hogy legörbült szájjal hisztizett! És mindig ment a macska táljához!:) Mert pont oda kívánkozott mindig:) Meg emlékszem mindig a hangfal zsinórját próbálta kitépni! És úúúgy tudott kúszni! Igazi katona volt:) És akkor mindig felkapta az ember, mert még fel lehetett kapni, mert még csak 8 és fél kiló volt!" Stb. Ezek gyönyörű dolgok, amik csak most vannak, és csak pár hétig, hónapig! Minden percének örülni kell, és örülök is, és ezeket nem csak emlékeknek akarom, egy időszaknak, amit nem használtam ki. Én minden percét ki akarom használni az éjszakai virrasztásoknak is, meg a 100. cumiberakásét az este folyamán is! Mert amikor alszik, akkor a legszebb, mint egy angyal! Az a nyugodt, kisimult (nem mintha ráncos lenne amúgy) arc, az a kis szöszke haj, a meleg puha keze... És minden alkalommal meg lehet csodálni, amikor bemegy hozzá az ember, ha félig felébred. Főleg, ahogy megvilágítja a sólámpa, ami ott ég a kiságy mellett... Úgyhogy engem soha senki ne sajnáljon, hogy fél éve nem alszom, meg 24 órás szolgálatban vagyok, mert ezeket nem panaszképp írom! Sőt! Én sajnálhatok mindenki mást, aki ezeket még nem élheti át, vagy már átélte, de már régen és csak emlék:) Úgyhogy nekem a legjobb a világon, még így is! :P

Ma megint egész nap anyuéknál voltunk, úgyhogy ma megint nem voltam 24 órás ügyeletben, néha rá tudtam bízni másra is a törődést:) Mert a fentebb vázoltak mellett azért kihasználom a lehetőséget a pihenésre, és nem valami fanatikus vagyok...:)

Sokat ült, állt ma is, tényleg egyik napról a másikra tanulják ezeket meg a babák... Kivittem a kertbe is tologatni míg sütött a nap, de nem aludt el fél óra alatt, utána meg igen erős szél kezdett fújni, úgyhogy bejöttünk.

Ma jó lett volna felmenni a gazdagréti templomba, mert időpontot akarok foglalni keresztelőre, de persze Bence pont akkor aludt, amikor lehetett volna menni:)) És nem 40 percet, hanem másfél órát... De majd megint lecsekkolom, de azt hiszem kedden is van v.mi mise, ami után el lehetne csípni László atyát! Mondjuk eleve kicsit necces a dolog, mert 18-ára szeretnék időpontot, azaz 2 héten belül. Nem tudom lesz-e. De csak nem tél elején viszik az emberek a babákat keresztelőre:))) A héten kiderül.

Talán még azt az újdonságot sem írtam meg, hogy Bence is belépett a napokban abba a korba, amikor elkezdi csapkodni, ütögetni a tárgyakat/játékokat. Veri hozzá őket mindenhez. Vagy csak hadonászik velük. Vagy a nagyobb dolgokat ő csapkodja tenyérrel:) És élvezi nagyon:) Főleg, ha jól csörög, meg jó hangos! :) És már ülve is tudja csinálni, míg el nem dől! :)

Huhh, mindjárt 7 hónapos, ez a szám már nekem is soknak tűnik...

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bencekincsolevente.blog.hu/api/trackback/id/tr355518077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

anyu 2007.11.06. 23:29:49

Boldog vagyok, hogy ilyen fantasztikus anya az én lányom! Amilyen nem is voltam és nem is vagyok ma sem. Csak merem remélni, hogy azért van mégis valami közöm hozzá. Csodálatos dolog, amikor a jelent így meg lehet élni. Mindenkinek ezt kívánom, és az élet minden területén. Azt hiszem, hogy ez csak keveseknek sikerül. Mindig rohanunk, mindig hajtanánk az időt. Büszke vagyok rád kisanyám !!!
süti beállítások módosítása