Hi!

Igazából az ovikról akartam már írni múlt héten egy cikk kapcsán, csak sosem jutottam el odáig, helyette friss esemény van. :)

Történt, hogy október elején kígyók születtek unokatesómnál, amik elajándékozásra vártak, és én persze rögtön bejelentkeztem egyre, mert imádom őket. :) De valami miatt a gyerekek is nagyon lelkesek lettek - főleg Bence - és konkrétan az ment, hogy hányat kell még aludni a kígyó érkezéséig. :))

Szombaton pedig jött az infó, hogy Tibi otthon van, 2-ig át tudunk menni egy bébiért, már mindegyik evett önállóan, úgyhogy lehet választani, vinni. Bence "elájult" a hír hallatán, és "Komolyan?? Tényleg?" hüledezésekkel készült az indulásra. :)) A terráriumot már hetekkel ezelőtt beszereztük a terrarisztikai börzén, azóta berendeztem, vettem világítást, az is beszereltem, úgyhogy látták az előkészületeket. Néha Bence játékkígyóját is beköltöztettük a terráriumba a kérésére, hogy addig se legyen üresen. :)

Tehát, átmentünk Tibihez. Még sosem voltunk nála, mióta megvan a lakása. Tibiről ugye tudni kell, hogy rajong a gyerekekért, és ők is érte, úgyhogy ilyenkor mindig nagy a szerelem és boldogság. :) Gyorsan kiették őt a gyümölcs- és csokikészletéből (na jó, nem, csoki maradt bőven, azt láttam :D ), megitták az almalevét, ugráltak az ágyán, és odáig voltak, hogy még akkor se lett mérges, amikor hozzányúlt Levi a laptophoz. :D Meg persze nézhettek mesét is, még a Pixar-összes is be lett nekik kapcsolva full HD minőségben - úgy ránézésre. :) És persze ott voltak a kígyók... Természetesen egyik gyerek se fél tőlük, mert miért félnének, soha rosszat kígyóról nem hallottak. :) Van ugye két nagy, őket kivettük, őket megfoghatták, a piciket azért nem. Persze Kincső akart választani, Bence meg otthon akarta betenni a terráriumba a picit, de ezt nem engedtem nekik.

Azóta meg ott állnak mindig a terrárium előtt, nézik, mit csinál a bébi. Bence tegnap rémülten rohant, hogy eltűnt a kígyó, nézzem meg, ott van-e a házában! :D Szerencsére ott volt, nem szökött ki. :) Reggel mindenki felsorakozott a terkó előtt, és elköszöntek a kígyótól indulás előtt. :)) Én persze fülig szerelmes vagyok belé, óránként megyek hozzá udvarolni egy kicsit, de a gyerekek is hihetetlenül lelkesek, és örülök neki, hogy ilyen örömet okoztam most mindenkinek egy kisállat beszerzésével. :)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.