Hi!

Na, hol is kezdjem? Kezdem a nyaralással, most e miatt vagyok legjobban bezsongva. :) Már annyi program kezd körvonalazódni, hogy el sem hiszem. Na jó, nem olyan hű de sok, de egy hétre bőven elég:) Tehát, egyik nap tuti elmegyünk Tihanyba. A Belső-tó melletti játszóteret, és az apátságot is megtekintjük. Legalább is kívülről, meg a kilátást onnan, meg a környezetét, mert gyönyörű. Bence 2 éve is élvezte már:) Aztán kiderült, hogy keresztapámék nyaralója ott van Káptalanfüreden, ami ránézésre 10 km-en belül van. És lent lesznek - mint ahogy egész nyáron lent vannak lényegében, ha nem dolgoznak - úgyhogy meglátogatjuk őket is. (Hozzátenném, hogy évek óta nem találkoztam velük, holott 2 utcányira laknak anyuéktól...) Mivel Veszprém is egy köpésre van, így egyik nap a Veszprémi Állatkertbe is elmegyünk! Nyilván strandra is megyünk helyben, úgyhogy a 7 napból már 3 napra tuti van programunk! Szép idő esetén nyilván többször is megyünk strandra:) Ja, és a görög falut sem ártana megnézni, ha már arra járunk:) Úgyhogy azt hiszem, kissé jó helyet sikerült megcsípnünk egyik napról a másikra! Nagyon várom már! Nem is emlékszem, hogy mikor vártam utoljára így nyaralást! Talán amikor végre szabink volt, és jöhettünk haza két hétre Brüsszelből... Bár akkor meg alapértelmezett volt, hogy van pénzünk, van szabadidőnk, azt csinálunk, amit akarunk, és ott, hol akarunk:) Most meg se pénz, se szabadidő...:)

Szerdán biliárdozni voltunk Benjivel, mert Lívia bevállalta, hogy vigyáz pár órát a babákra! Tök jó volt! (Moziba hívott minket, de semmi nem ment, amit megnéztünk volna...)

Aztán, csütörtökön végre elmentünk az állatkertbe anyuval, meg a gyerekekkel. Azt hittünk, hogy nyár van, pikk-pakk átkelünk a  városon. Nem számoltam sajnos azzal a kis csekélységgel, hogy a tűzijáték előtti napról lévén szó, minden le van zárva. Hidak pl. Hát, mit mondjak. Eljutottunk végül az állatkertig:) A délelőtti időponttal az a gond, hogy csomó állat még nincs kiengedve, még tisztítják a kifutókat, meg még javában reggeliznek. Viszont jó, hogy kevés ember van, és nem kell jegyért sorban állni. (Tudom, lehet sms-ben és online is rendelni/fizetni.) Csak még az a gond a délelőttel, hogy ebédre haza kell érni. 3 gyereknél mindig van egy gyenge láncszem:( Bencével már simán kint lehetne maradni egész nap, hiszen eszik, amit veszünk, alvás nincs, úgyhogy gond sincs. Leventével még kint lehetne maradni, hiszen kaját viszek neki, ha álmos, akkor meg alszik a babakocsiban. De akkor ott van Kincső. Enni még enne, de alvás nélkül nem működik még a gyerek. És babakocsiban nem tud aludni, hiszen abban Levente van:) 2 babakocsival meg azért nem indulunk el. Még akkor sem, ha "kísérővel" megyünk, mint most is történt. Meg ahhoz már nagy, hogy babakocsizzon.  Bár sok, nála idősebb gyerek is babakocsizik még. De ő Levente miatt már rég nem, úgyhogy visszafelé azért nem fejlődünk. Úgyhogy Kincső miatt haza kellett menni enni és aludni. A délutáni időpont pedig azért nem jó nekünk, mert Budapest másik végében lakunk, és a munkaidő utáni dugóban, késő délután, 3 gyerekkel átszelni a várost.... Na, azt azért nem. Teljesen kizárt dolog. Na, de majd a Veszprémi Állatkertben! Délután megyünk, alvás után, és minimum zárásig tervezek maradni velük!:))) Na, vissza a Budapesti Állatkertre... Nem túl meglepő módon, csak egy kis részét tudtuk a gyerekekkel bejárni. Múltkor az állatsimogató felé indultunk, amikor Fenrisékkel voltunk, most meg az elefántok felé. Azért is, mert a zsiráfokhoz feltétlenül el akartunk menni, hiszen Bence utoljára még halálra volt rémülve tőlük:) Büszkén jelentem, már nem fél tőlük!:) Volt pici zsiráf is:) Az abszolút kedvencem a vörös macskamedve volt! Megláttam, és "ilyen nekem kell otthonra"! Pedig biztos, hogy nem először láttam... De most ott evett az üveg előtt:) A leopárd is volt olyan kedves, és az üveghez fáradt, amikor odaértünk, úgyhogy 20 centiről csodálhatták meg a gyerekek. Mire előkotortam a telefonomat (a babakocsihoz mentem először vissza, majd rájöttem, hogy a farzsebemben van), addigra elindult befelé, és csak a hátsóját tudtam lekamerázni:( A szurikátákhoz be lehet menni valami kis csövön, ami nagyon mókás, de a gyerekeket egyedül nyilván nem engedem be oda. Úgyhogy anya lement guggolásba, és mint oviban a tornaórán, besétáltam velük. Jót tett a térdemnek... És bár kb. 2*3 métert tettem meg csőben, kissé szarul éreztem magam után percekig. Hát igen, aki klausztrofóbiás, annak a 3 méter cső is sok:) Meg a pici benti "szoba". De a gyerekekért mindent! (Bár, ha majd repülni akarnak valamikor valamerre, akkor még nem tudom, hogy ki lesz a kísérőjük, mert nem én! Remélhetőleg:) Volt viszont egy mókás "csöves" story is. Megálltunk egy játszótér mellett tízóraizni. Mármint Levente miatt, de ettek - perecet - a nagyok is. Volt egy mászóka, vagy torony, vagy mi, aminek az aljában kis labirintus, meg csövek is voltak. Kincső az simán közlekedett egyedül, meg csomó gyerek szaladgál ott, de Bence nem mert egyedül bemenni a csőbe! Végül azt állította nekem, hogy berepült oda egy szúnyog, és meg fogja őt csípni:))) De nem szólhatok egy szót sem, én gyerekkoromban rettegtem a csövektől. Ha valami csőfektetés volt a lakótelepen, és ott állt a cső a fűben, kerülni kellett még óvoda felé menet is, mert a közelében nem mertem elmenni:) (Reni a felfújható dolgoktól félt, mint pl, úszógumi:) Meg volt egy olyan béna szituáció is a játszótéren! Egy francia kislány be akart ülni Bencéék mellé v.mi nagy hintaszerűségbe. Akartam mondani neki, hogy szálljon be nyugodtan, de csak a mondatban szereplő összes szó nem jutott eszembe franciául:) Úgyhogy mutattam neki, hogy szálljon csak be:) Hazafelé persze már megszültem magamban a mondatot, hogy mit kellett volna mondanom neki. Szörnyű, hogy mennyire felejt az ember, ha nem használja a nyelvet! (Legalábbis a gyorsan, rövid idő alatt elsajátított nyelvet.) Láttunk még pici páviánt is! Szörnyen édes volt:) Olyan jó hely az az állatkert, simán eltölteném ott a napot nyitástól zárásig:) Ha nem lenne sok ember aznap.

Még megemlítem mostani nagy bajomat is, Levente alvását (úgy hallom, most lövik fel a tűzijátékot). Éjfél körül felkel, sír úgy a fél 3-as etetésig, majd megint felkel fél 6 - 6 körül, és sír a reggeli etetésig. Teljesen mindegy, hogy mit csinálok vele. Pedig már gyakorlott vagyok, 3 év éjszaka nem alvós gyerek után. Egyszerűen feladtam már a vele való kimerítő éjszakázást. Maximum 3-4-szer megyek be hozzá (eredménytelenül), aztán sírhat amíg akar. Nem mintha tudnék tőle aludni persze. Most 2 dologban reménykedem. Az egyik az, hogy nyaralni megyünk, és ez talán megzavarja a mostani "rendet". (Az előző nyaralás óta nem alszik amúgy.) A másik, hogy jövő hétre elfogy az itthon lévő tápszere, és utána nagyobb tápértékű, 6 hónapos kortól adható tápszert fogok neki adni, és azzal talán nyugodtabban alszik majd. Illetve nekilátok Sedatif PC-t adagolni neki esténként, ha ez sem használ.  Meg citromfüvet, tea formában. Bár azok sem használnak a tapasztalatom szerint, de ártani nem árt:) Talán mégis működni fog, ha hosszabb időn át kap mindent rendszeresen...

Bence ma éjszaka rosszul aludt, többször felkelt, és sírdogált. Sikerült kiszednem belőle, hogy a lába fáj. Bár nem mondott semmit, de amikor kértem, hogy legalább mutassa meg, hogy mi fáj, akkor csak a lábát lóbálta felém:) Hosszasan megtapogattam a lábát a sötétben, és arra a következtetésre jutottam, hogy baromira be van dagadva az egyik bokája... Átvittem a szobánkba, nézett velünk kis Family Guy-t míg masszíroztam/simogattam/nyomogattam a lábát, és úgy tűnt, hogy a belső rész dagadt. Azt gondoltam, hogy megrándulhatott, vagy meghúzódhatott, vagy valami. De anyu szerint csípés miatt dagadt be, mert van a bokáján hátul egy csípés, és egyértelműen abból indul a dagadás. Én ezt a sötétben nem fedeztem fel este, bár az látszott, hogy simán jár, meg ugrál a dagadt bokájával:) Ma nagyon átnéztem az ágyát, hogy mi csipkedheti éjszaka (először a szeme, most a bokája), de nem találtam semmit. Nem szúnyog, az tuti. Sok szúnyogcsípése van, de egyik sem okozott még dagadást. Pókra gyanakodnánk, de még pókhálót sem találtam. Kiráztam a takaróját is, meg minden. Rejtély. És van szúnyoghálónk is, tehát semmi nem tud berepülni éjszaka.

Nagyjából ennyi a helyzet. Talán még írok hétvégén, de ha nem, akkor legközelebb nyaralás után! Most pedig megnézem a Predator-t.

Pá!

Update: Anyuék ma este leugrottak Balatonfüredre, és odáig vannak, hogy mekkora élet van ott! Már megnézték a szállást, utánakérdeztek a strandnak, áraknak, mindennek (amit én már amúgy mind tudok a netről), és nagyon tetszik nekik! azt mondta anyu, hogy akkor sem unatkoznánk, ha nem lenne minden napra fix programunk:) Múlt héten Keszthelyre ugrottak le estére, az viszont kiábrándítóan üres volt. (Csak a kedvenc mexikói éttermem - ahová még muszáj visszamennem - volt teli:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.